I.Felszín-visszafoglaló gyalogtúra (1. oldal)

Figyelem! A hozzászólás szövege HTML-ként értelmeződik, következésképp a csibecsőrök közé írt egybefüggő szavak ELVESZNEK! A csibecsőröket írd át pl. szögletes zárójelre a hozzászólás beküldése előtt! Köszi!

Melyik karaktered nevében szólsz hozzá:



Szmájli eszköztár:
<i> Tényleg jó :)</i>

57 Ejfeny ::: 2007.04.24. 19:25   Válasz erre Tényleg jó :)   56  Brancaleone da Norcea (#5455) ::: 2007.04.24. 18:59   Válasz erre Hát így esett (+1 szívósság, +1 gyógynövények, +1 szint szörnyismeret varázslat, +1 mászás, a gyerekeknek ezenfelül +2 szint őrjöngés varázslat) Ez joo.... Meg ugy altalaban az egesz beszamolo is. (Hivatkozott üzenet: [Leanthil], 2007.04.24. 18:35)   55 Ruhnestah ::: 2007.04.24. 18:55   Válasz erre Teccik!!!!!   54  Leanthil (#7945) ::: 2007.04.24. 18:35   Válasz erre Szóval a túra… Nos, az úgy indult, hogy reggel 8-ra beszéltük meg a találkozót, és mivel én Újpest-Központban lakom, gondoltam, hogy elég, ha 7-kor kelek, mivel fél óra alatt elkészülök, és a másik fél óra alatt bőven odaérek. A madaras-TESCO-ban (Auchan) már korábban bevásároltam, de hogy a szendvicseket meg is kéne csinálni, az csak reggel jutott eszembe, így eléggé kapkodnom kellett, de végül is 5 perccel a találkozó előtt odaértem a megbeszélt helyre. Itt jött a következő probléma: nem tudtam, kit kell nézni. Brancát addig még sosem láttam, és bár Csagataj említette, hogy HKK-versenyekről ismer engem, én mégsem tudtam arcot kötni a névhez. Én ugyan azt írtam, hogy majd az apostolos pólóm lesz rajtam, de aztán egyrészt nem volt olyan jó idő, hogy pólóban flangáljak, másrészt fél Budapesten végigszambázni egy „Fény Apostolai – Velünk vagy ellenünk” feliratú pólóban, ami mellé az illusztráció néhány imádkozó pap, valamint pokoltűzben égő emberi csontvázak tömkelege, nos, ez kissé égő lett volna. Szóval maradt nekem, hogy majd Csagataj felismer, és az a biztos pont, hogy három gyerekkel lesz. Következésképp minden arra járó párnál számoltam a gyerekeket, de ugye mi van, ha mégis csak két gyerek lesz, vagy ha csak Csagataj jön, a párja meg nem, stb. No mindegy, végül is szinte egy időben futottunk össze mindnyájan, már csak jegyet kellett venni (amit Brancáék akkor már megtettek). Természetesen a sorban előttünk állók fennforgást okoztak (miközben idővel nem voltunk túlságosan eleresztve), mert nem kaphattak kedvezményes jegyet igazolvány nélkül, aztán meg a számla is probléma volt, és naná, hogy az új helyzetet ott kellett megtanácskozniuk, a sorban. Gyakorlatilag 2 percen múlott, hogy nem késtük le a vonatot. Felpattantunk rá, de ülőhelyet már csak szanaszét találtunk (ráadásul Branca jó sokáig le sem tudott ülni). Kismaroson aztán megint igyekezni kellett, hogy elérjük a kisvasutat. Régebben a vonaton kellett megvenni a jegyet, most egy rögtönzött jegypénztárban előre, ami marha nagy találmány, mivel nincs mindenki tisztában azzal, hogy menetrend ide, menetrend oda, a vonat mindenkit megvár, tehát marha nagy a tülekedés, és persze szárnyalnak a vérnyomások. Márpedig a kisvasút mindenkit megvárt, olyannyira, hogy még a negyed órával később befutó budapesti vonatot is, tehát a kiírt indulási időhöz képest közel fél órával később indultunk, jutalmul pedig még egy valag ember felzsúfolódott a szerelvényekre. Nagy nehezen meglódultunk, és szépen átzötykölődtünk Királyrétre, ahol újabb fél órányi fennforgás (pisi-kaki, stb.) után nekiláttunk a gyaloglásnak. Az út első néhány száz métere problémamentesnek volt mondható, hiszen még mindenki ereje teljében volt. Az első nehézkes párbeszédek is megkezdődtek, bár inkább a gyerekek vitték a prímet, akik fél óra alatt kibeszélték a Csagataj-család legféltettebb titkait is (na jó, azért azokat talán nem, de azért sokat megtudhattunk így is). Összességében elmondható, hogy mindenről többet beszéltünk, mint az ŐV-ről. Én ugyan már rengetegszer megtettem ezt az utat, amit hangoztattam is, ennek ellenére az első elágazásnál rögtön gondban voltam, mert mintha ’egyenesen’ kellett volna továbbmenni, a piros X mégis balra folytatódott. Így aztán utóbbit választottuk (holott jól emlékeztem, hogy tényleg egyenesen kellett volna menni, és tényleg a piros X vitt fel a hegyre), ennek következtében számomra ismeretlen környéken vitt az utunk. El persze nem tévedtünk, viszont ezen a szakaszon akadtunk össze a Branca beszámolójában már látott foltos szalamandrával. Hamarosan aztán becsatlakoztunk az általam már valóban jól ismert útszakaszba, ahol rövidítéseket is tudtam javasolni, így (demokratikusan) dönthettünk a hosszabb, de kevésbé fárasztó és kevésbé látványos, valamint a rövidebb, potenciálisan élménydúsabb, azonban meredeksége miatt fárasztóbb út között. Ezt leginkább Csagataj és a gyerekek sínylették meg, mivel nekik itt már kezdett fogyni az energiájuk. A gyerekeknek a kedve is kezdett elmenni az egésztől, és őket leginkább a már elejétől fogva lebegtetett szalonnasütés tartotta csak izgalomban. Az viszont nagyon, így gyakorlatilag ötpercenként hallhattuk a „mikor rakunk már tüzet?” és a „mikor sütünk már szalonnát?” kérdések valamelyikét, amelyekre egyre nehezebb volt változatos, ámde a gyerekek számára mégis többé-kevésbé elégséges választ adni. Szaporodó és egyre hosszabb pihenők beiktatása után azért mégis sikerült felérnünk a csúcsra (a legdurvább 100 méter után). Nagy-Hideg-hegy: turistaház, sör, bor, pálinka, ivóvíz, kulturált toalett, zsenge fű és árnyas pihenőhely, plusz a gyermekek legnagyobb örömére egy hivatásos szalonnasütő hely. A többi biciklista és turista galetkivel nem is foglalkoztunk. A hegytetőn már javában zajlott közöttünk a beszélgetés a legkülönfélébb témákról. Mivel a szívósság-összeg próbát bebuktuk, és TVP-vel sem álltunk túl jól, fel sem merült nagyon, hogy a végső célig, a Börzsöny legmagasabb pontjára feljussunk. Ehelyett inkább kiadtunk egy-egy élelemszerzés parancsot, Csagataj pedig egy „H tűzrakóhely” parancsot. Lefelé már sokkal könnyebben haladtunk, bár a gyermekek rendkívüli módon szenvedtek, sőt haldokoltak, de csak egészen addig, amíg megálltunk, hogy pihenjenek. Ekkor azonban (nyilván amíg nem figyeltünk oda) beszippantottak néhány adag sáfrányport, és az így kapott TVP-mennyiséget azonmód el is őrjöngték. Mikor aztán továbbmentünk természetesen újból haldokolni kezdtek (az apjukkal együtt, akinek egyre többet kellett valamelyiküket a nyakában vinnie). Hosszasan társalogtunk Branca gladiátorságáról, majd szóba került a „ki hogyan szokott fürödni (vagy zuhanyozni)” téma is (és rossz az, aki itt rosszra gondol). Eddigre egyre erőteljesebben éledezett a lincshangulat, amit én az „amögött a kanyar mögött már Királyrét van”, az „ez már tényleg az utolsó kanyar” és a „látjátok mellettünk ezt a lejtőt? Amikor ez összeér az úttal, akkor érünk oda” mondatokkal csitítottam egészen eredményesen (főleg mivel én is őszintén hittem ezeket). Azért odaértünk, éppen akkor, amikor egy Volán-jármű sárga hátulját láthattuk távolodni nem messze tőlünk. Sebaj — gondoltam — a következőig legalább betolunk egy hamburgert a büfében, csakhogy következő az nem volt, kisvasútról meg ilyentájt már hallani sem hallottak errefelé. Szerencsére a stoppolással kapcsolatos kupaktanács ötletbörzéjét meghallotta egy idő házaspár, akik önként felajánlottak három helyet az autójukban. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az öregúr övtáskáját nemzetiszín szalag díszítette, ami saját tapasztalatom alapján kiemelkedő mértékű segítő szándékkal szokott párosulni). Így a három gyermek, meg az édesanyjuk eljuthatott Kismarosra, míg mi négyen nyakunkba vettük a hátralevő 12-14 km-t. Elöl Csagataj+én, kicsit lemaradva Branca+a párja. A sokadik autó aztán megállt nekik. Én éppen azt kívántam, bárcsak az illető egyedül ülne az autóban, ami részben be is jött, mivel rajta kívül csak egy csecsemő volt, így saját felelősségünkre mind a négyen bezsúfolódhattunk melléjük. Kismaroson aztán kényelmesen megvehettük a vonatjegyeinket, és még frizbizni is volt idő. A vonaton kerestünk egy üres fülkét, bezuhantunk, kivéve a gyerekeket, akik ekkor élénkültek fel igazán, és olyan őrjöngést csaptak, hogy csak na. Én eggyel előbb szálltam le (de nem azért, mert már nem bírtam volna, hanem mert Újpesten is megállt a vonat), majd mivel a villamosok ilyentájt már csak szökőévenként közlekednek, inkább gyalog tettem meg az utat hazáig (további 2 km). Mivel névnapom volt, aznap este még egy buli várt rám, amit visszagondolva nem is értem, hogy éltem túl. Hát így esett (+1 szívósság, +1 gyógynövények, +1 szint szörnyismeret varázslat, +1 mászás, a gyerekeknek ezenfelül +2 szint őrjöngés varázslat)   53  Brancaleone da Norcea (#5455) ::: 2007.04.17. 12:22   Válasz erre Ez tényleg a Branca,szal nem kamuztok Tényleg szuper az élménybeszámoló,megathanx! Miert, gondolta barki is hogy kamuzunk? (Hivatkozott üzenet: [Pannonica], 2007.04.17. 11:07)   52 Pannonica ::: 2007.04.17. 11:07   Válasz erre Ez tényleg a Branca,szal nem kamuztok Tényleg szuper az élménybeszámoló,megathanx! (Hivatkozott üzenet: [Csagataj], 2007.04.17. 10:52)   51 Csagataj ::: 2007.04.17. 10:52   Válasz erre A linkelés nem erős oldalam, de végre sikerült. Íme Branca a fán. http://img340.imageshack.us/img340/5015/dscf0090pw5.jpg   50 Csagataj ::: 2007.04.17. 10:47   Válasz erre http://img148.imageshack.us/my.php?image=dscf0090xw9.jpg (Hivatkozott üzenet: [Csagataj], 2007.04.17. 10:44)   49 Csagataj ::: 2007.04.17. 10:46   Válasz erre http://img148.imageshack.us/my.php?image=dscf0090xw9.jpg (Hivatkozott üzenet: [Csagataj], 2007.04.17. 10:44)   48 Csagataj ::: 2007.04.17. 10:46   Válasz erre http://img148.imageshack.us/my.php?image=dscf0090xw9.jpg (Hivatkozott üzenet: [Csagataj], 2007.04.17. 10:44)   47 Csagataj ::: 2007.04.17. 10:44   Válasz erre   46 Csagataj ::: 2007.04.17. 10:44   Válasz erre   45 Piromaca ::: 2007.04.16. 16:50   Válasz erre Franko beszamolot irtal!   44  Brancaleone da Norcea (#5455) ::: 2007.04.16. 10:38   Válasz erre ..   43  Brancaleone da Norcea (#5455) ::: 2007.04.16. 10:38   Válasz erre Thx nagyon jol néz ki ilyentet még nem láttam.. Ha kell eredeti meretben, atkuldom. (Hivatkozott üzenet: [Sikoly], 2007.04.16. 02:13)   42 Sikoly ::: 2007.04.16. 02:13   Válasz erre Thx nagyon jol néz ki ilyentet még nem láttam..   41  Brancaleone da Norcea (#5455) ::: 2007.04.16. 01:54   Válasz erre Branca szuper az élménybeszámoló és a képek...a növény egyébként milyen fajta? Fekete kokorcsin (Pulsatilla nigricans). Vedett, 10.000 Ft (Hivatkozott üzenet: [Sikoly], 2007.04.16. 00:30)   40 Sikoly ::: 2007.04.16. 00:30   Válasz erre Branca szuper az élménybeszámoló és a képek...a növény egyébként milyen fajta?   39 Ejfeny ::: 2007.04.15. 20:50   Válasz erre Jó lehetett, köszi a képeket is :)   38  Brancaleone da Norcea (#5455) ::: 2007.04.15. 20:35   Válasz erre !!!!! Ertelemszeruen forditott sorrendben olvasando!!!!!!! !!!!!