Teron Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Szólj be itt:
  
Figyelem! Ez nem chat! Magától nem frissül! :)
Csevegőszoba >>
[22:03] Fir: Várunk sok szeretettel! Meg tárt karokkal! Csak ne felejts el jönni :D
[07:08] karonfoll: jövök még én is vissza, pár hét még a szünetelés
[20:51] Fir: 2024.06.09. , még létezünk és játszunk :)
[11:34] Fir: Aktív játékosok kis csoportja 2024-ben is várja az édeklődőket
[21:28] Fir: Továbbra is létezünk. Keressetek Facebook-on az Ősök Városa feltámadás csoportban
[10:07] Baruk: Mindegy :) Ha elnéz ide valaki, látja, hogy vagyunk :D
[09:52] karonfoll: pf, hát az full esélytelen
[21:04] Fir: Hanem megint az a több száz karakter tulajdonosa is :)
[21:03] Fir: De jó lenne ha nem csak mi lennénk aktívak
[12:07] Baruk: Aktívkodunk! FB-on Ősök Városa - feltámadás :) nevű csoport.
[10:07] karonfoll: talán
[10:06] karonfoll: amerre én járok komoly a hullaszag, kérdés hogy 5-10 fő egy kisebb szövetségre összeszedhető-e egyál
[09:34] T10: Jó kérdés. Amikor legutóbb, pár éve lépkedtem, a Protolisk Hercegek (#15031) még aktív volt.
[07:18] Prussin: Hello. Aktív, szabad helyes szövetség van ? Ha igen, neve, száma ?
[08:15] karonfoll: én játszogatok (23.08.31), de csa havi 2-3 fordulót, 13. szint
 
Jelenleg bejelentkezve:

0 felhasználó
 
Regisztrált:
14500 felhasználó
327 karakter
Legutóbb: MichaelEvacy
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Törzsvendég toplista:
FelhasználóPontok
karonfoll7126
Pötyös5558
Rav5533
Fortian4978
Ambassadar4606
Ejfeny4572
Egon3825
Ange3065
Signy3050
Branca2991

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Pannonica17
VaZó6
Signy6
Ejfeny4
Ambassadar4
alicenorbie3
kulimasz3
Csuhi3
Pötyös3
Lamarth2

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Ejfeny99.1786%
alicenorbie98.4889%
Farid96.9032%
Ambassadar96.6250%
Csuhi96.2025%
karonfoll94.8333%
IMi94.1000%
BJ94.1000%
Pötyös91.4706%
VaZó91.2500%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés
A Halálos Goblinkommandó szárnyalása

3095. nap :: Az egylábú hős legendája
És süvített a szél
(a barlangban? Mér'?)
és jött ő, vágtatott
(hiányzott a lába ott)
savat köpött szanaszét
...ésazismertokokmiatt nemtudottcsáknoriszféle pörgőrúúúúgááást! Dúúúááá!

/kortárs galetki kocsmadal/


Az egész úgy kezdődött, hogy kapzsi voltam. Egy fafejű (asztrálfa fejű) csarnokos szellem kitalálta, hogy a halál uncsi csarnokon mekkora ász dolog többször is végigkutyagolni. Meg hogy mekkora jutalom van a végén. Forogtak a kerekek, felerősítettem a savleheletemet az egekbe (goblin+savlehelet=kúlnesz hegyek), és élveztem a potyacsarnokok végén a leheletbónuszt.

A dolog pedig úgy folytatódott, hogy a Savleheletem, akit Bercinek hívok, öntudatra ébredt, és önállósította magát. Én, ugye, eldöntöttem, később felírtam, sőt, végül manafókuszálás varázslattal a retinámra tetováltam, hogy "közelharc a második körtől". Merthogy fürgülök, férgezek, hat végtag, ütni célszerű.

De Berci néha elszólja magát. Olyankor valami nyomja az agyam, és köpök. Vagyis Berci.

Végül, a mai nap ellátogattam a levendulák völgyébe. Jött is az örjöngő földicápa, "Lesz@rom a vitalitásod" pólóban. Fürgültem, féreg lettem, ütöttem. Betakartam, mint hó a vetést, illetve majdnem. Mikor a fogammal haraptam volna, kétszer, jött a nyomás, és Berci elkezdett ordítani, hogy "Meghalsz, gecóóó". Így, bár minden más végtagommal eltaláltam cápalit, a parás fogammal _pont_ egyszer sem. Szegény dög darabokban volt, de, mivel még pislákolt benne a fény, és mert _éppen_ nem volt leparalizálva, hogy-hogynem _éppen_ leharapta a lábamat. Én persze, mint a törvény betűjét ismerő galetki, tudtam a teendőm: időt kértem. Amíg cápali edzője nyomta bele a defibrillátort, én eldöntöttem, hogy melyik gyűrűm és karkötőm hiányával szopnék a legnagyobbat, és levettem őket. A szabál az szabál, ha nincs meg az egyik lábad, le kell venned egy gyűrűt és egy karkötőt.

Normális galetki ilyenkor elugrándozna a templomba, letépett lábával mint bottal egyensúlyozva, de a macsók egy ilyen mocsok húzástól még izzadni sem kezdenek. Igaz, a hegy Elvárt Minimum Józanész Bizottsága már számos területen hagyta a T. jelenlévőknek, hogy előre tervet készítsenek (mit csináljak, _feltételezve_ , ha sok a sebem, ha elfogyott a manám, ha sok a kacat a kuckómban), de még a leharapott végtagokra ez nem terjed ki.

Varázserő nélkül nem lehet boldogulni a napi kalandok során, fél lábon ugrálva simán.

Mivel még kora reggel volt, az egylábas salsa számos érdekes tapasztalattal ajándékozott meg: Ómen, a fősámán, a levendulák völgyének végén belehalt a röhögésbe, mikor meglátta, hogy +30-as fürgüléssel, mint a szél vágtatok felé egy lábon.

A szolgáim, kimutatva együttérzésüket, közrefogtak, támogattak, bár az egész napos éneklésük, miszerint "körben áll egy kislányka" kissé idegesítővé vélt már estefelé. Poszogó, a káoszmágusom, még a káoszmágus botját is felajánlotta... amit nem értettem, mert ha a lábamba nem tudok fegyvert fogni, akkor a letépett lábamba mégúgysem. Hülye szolgák.

No, és persze bugoltam is, mint gép, de ez Bercinek köszönhető.

Először is, Berci észrevette, hogy nem vagyok épkézláb. Azt is észrevette, hogy sikerült a pusztítás gyűrűjét levennem. Feltűnt neki továbbá az is, hogy mindeddig a sokat emlegetett bal lábamon hordtam a roncsoló bakancsom, ami -láb híján- a zsákban szerénykedett egész nap, miközben lábatlankodtam és piruetteztem. Erre Berci úgy döntött, hogy végtagos harcban, fürgülés és féregkedés ellenére ma tök esélytelen vagyok, és hiába döntöttem el, hogy én pedig közelharcolok, kérdezd-meg-Bercit-és-tudja-a-választ alapon, "meghalsz gecóóó" felkiáltással, legalább csatánként egyszer a savammal kezdtem idétlenkedni, miközben a hatékonytalanságon meglepődött szörnyek békésen élesíthették rajtam random végtagjaikat.

Mikor pedig panaszkodtam, Berci a bugolással vígasztalt. Mikor ugyanis tapasztalt kalandor lettem, helytartói papírt kaptam, hogy ha egyszer valakit lelehelek, még jól bele is rúghatok. Addig nem tehettem. Akkor sokat értetlenkedtem, hogy ez mi a bánatnak is jó, hiszen ha valakit lehelek, azt minden bizonnyal nem tudom kappojérával leteríteni, és akkor rúgdosódni meg minek. Szintén akkor elküldtek.

Most viszont, mivel Berci öntörvényűen osztotta az észt, itt volt a soha nem várt lehetőség a rúgdosásra... a csonkolt levegőlábammal? No, azt azért mégse. Ha annyi eszem nincs, hogy elmenjek a templomba lábpótlásra, legalább ravasz legyek: a zoxigénlábam miatt technikailag az első végtagom a parás fog, ami reggel cserbenhagyott... nyehh >:D

Szóval, Berci dolgozott, én haraptam bele becsülettel a tüskékbe, ahelyett, hogy szabály szerint eljárva kamulábammal rúgtam volna a nullákat, és, ugye szórakoztattam egy egész szkritter bolyt. A szkritter dolgozó ugyanis már az egylábas kánkán láttán lerakta a tojásait, de akkor méginkább, mikor elkezdtem pedzegetni, hogy talán én roncsolás nélük, láb nélkül is leütögetném, ha nem gond... vagy ráuszítanám Bercit...

A 100 hordó olajat meg egye meg a fene, amit így ott kellett hagynom. Rutinosan úgyis kétszázat vettem.

Lehet, hogy az egylábas harcmodor lenne a girokinetika? Pörögtem és csattantam eleget végülis.

A forduló felénél beraktam a háttérbe a killbill zenéjét, így még intenzívebb volt az élmény. Lehet, hogy olimpiáig megpróbálom leharaptatni a másik lábamat is, és egy talicskára gyógyulva indulok a nívós eseményen, mintegy szimpátiatüntetésként az ilyen mókás, játékélményt fokozó korrekt, visszafogott nehezítések, mint a csonkolás mellett.

Még jó, hogy nem vagyok topgaletki, így nyugott szívvel teszek az egészre. A véleményem persze megvan.