Szólj be itt:
Figyelem! Ez nem chat! Magától nem frissül! :) | | Csevegőszoba >> | [22:03] Fir: Várunk sok szeretettel! Meg tárt karokkal! Csak ne felejts el jönni :D
[07:08] karonfoll: jövök még én is vissza, pár hét még a szünetelés
[20:51] Fir: 2024.06.09. , még létezünk és játszunk :)
[11:34] Fir: Aktív játékosok kis csoportja 2024-ben is várja az édeklődőket
[21:28] Fir: Továbbra is létezünk. Keressetek Facebook-on az Ősök Városa feltámadás csoportban
[10:07] Baruk: Mindegy :) Ha elnéz ide valaki, látja, hogy vagyunk :D
[09:52] karonfoll: pf, hát az full esélytelen
[21:04] Fir: Hanem megint az a több száz karakter tulajdonosa is :)
[21:03] Fir: De jó lenne ha nem csak mi lennénk aktívak
[12:07] Baruk: Aktívkodunk! FB-on Ősök Városa - feltámadás :) nevű csoport.
[10:07] karonfoll: talán
[10:06] karonfoll: amerre én járok komoly a hullaszag, kérdés hogy 5-10 fő egy kisebb szövetségre összeszedhető-e egyál
[09:34] T10: Jó kérdés. Amikor legutóbb, pár éve lépkedtem, a Protolisk Hercegek (#15031) még aktív volt.
[07:18] Prussin: Hello. Aktív, szabad helyes szövetség van ? Ha igen, neve, száma ?
[08:15] karonfoll: én játszogatok (23.08.31), de csa havi 2-3 fordulót, 13. szint
| | | | Jelenleg bejelentkezve: |
0 felhasználó | | | | Regisztrált: | 14503 felhasználó
327 karakter
Legutóbb: PatrickMaync | | | Stílus:
| | | | Top 100 >> |
Törzsvendég toplista: | | Felhasználó | Pontok | | karonfoll | 7126 | | Pötyös | 5558 | | Rav | 5533 | | Fortian | 4978 | | Ambassadar | 4606 | | Ejfeny | 4572 | | Egon | 3825 | | Ange | 3065 | | Signy | 3050 | | Branca | 2991 |
Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | | Felhasználó | # | | Pannonica | 17 | | Signy | 6 | | VaZó | 6 | | Ejfeny | 4 | | Ambassadar | 4 | | alicenorbie | 3 | | kulimasz | 3 | | Csuhi | 3 | | Pötyös | 3 | | Hydro Globus | 2 |
Tudásbázis toplista: | | Felhasználó | Tudás | | Ejfeny | 99.1786% | | alicenorbie | 98.4889% | | Farid | 96.9032% | | Ambassadar | 96.6250% | | Csuhi | 96.2025% | | karonfoll | 94.8333% | | IMi | 94.1000% | | BJ | 94.1000% | | Pötyös | 91.4706% | | VaZó | 91.2500% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke| Naplócska |
806. nap :: Sárkány ellen sárkány fű
Izzadtan ébredtem rémálmomból. Újra és újra ugyanaz az álom kísért, melyet át is éltem már egyszer, talán ezért is tűnik oly valóságosnak. Pedig jó gondolatnak tűnt, kicsit kizökkenni a mindennapok unalmas mókuskerekéből. Bár igaz a remete figyelmeztetett, hogy ez nem egy a megszokott kalandjai közül, ez igenis a NAGY kaland. De persze minden szinten van egy ilyen bohókás vén öreg, aki régi históriák kiszínezett történeteivel riogatja a fiatal galetkiket, de most az egyszer talán kevés volt a színezet, sőt túl kevés….
Tudtam csak egy módon vethetek véget rémálmaimnak, ha szembeszállok félelmeimmel.
Tettek mezejére lépve törökülésbe helyezkedtem a barlangom hátsó részében a kedvenc orgling melák bőréből készitett szőnyegemen. Hosszas meditálás után mentális üzenetem juttatom el három barátomnak: Milgandoltás után találka a Vidám Hullamosóba.
Egész nap nem tudtam másra gondolni csak azokra a félelmetes szörnyekre, hatalmas méregtől csöpögő csápjuk emléke még most is teljesen megbénít, mint ahogy megbénított akkor is. De most érzem, kitaláltam valamit, van mód, hogy legyőzzük őket és megszabadítsuk lélekenergiájuktól e hatalmas dögöket.
Izgatottan léptem be a Vidám Hullamosóba. A többiek már ott vártak a megszokott asztalnál és az emelkedett hangulatból látszott rajtuk jóval korábban érkeztek, mint a megbeszélt időpont.
- Az ősök áldása legyen veletek- köszöntöttem őket.
- Téged is drága Savcsók, mi az a sürgős dolog, ami miatt össze kellett gyűlnünk?
- Megvan a megoldás, kitaláltam…
- Mi van, beszélj már világosabban – mordult fel Ombre.
- A lényeg tudom, miként végezhetnénk a KASZÁS KIRÁLLYAL.
Néma csend lett az asztalnál, még Farid is abbahagyta a sör szürcsölését és letette korsóját a kopott asztalra.
- Elment az eszed, tudod nem sokon múlott, hogy ottvesztünk mindannyian. –hördült fel indulatosan Káosz urának íjásza.
- A megoldás kulcsa egy ősrégi mondásba rejlik: sárkány ellen sárkányfű.
Érdeklődő tekintetek most némi cinizmusba fordulni látszottak.
- Várjatok, had magyarázzam meg. Minap az akadémián járva találtam egy régi pergament melyen épp egy hasonló csata történései voltak elmesélve. Ott a megoldás kulcsa nem volt más, mint egy hatalmas szellemi mágia: a dermesztés. Ez a varázslat képes lebénítani az ellenfelet egy időre, mint ahogy tette a király is velünk.
- De ugyan ki képes erre a hatalmas mágiára, talán béreljünk fel egy mágust?- kérdezte Ombre
- Mivel én is kacérkodom a mágiával - mosolyodsz el- vettem a fáradságot és elmentem a varázslótoronyba, ahol erős rábeszélés és némi arany hatására megtanították nekem ezt a varázslatot. Napokig gyakoroltam a csatorna szinten a torzszülötteken és most már úgy érzem felkészültem a nagy megmérettetésre.
- Ugye nem gondolod komolyan, hogy kockáztatom megint az életem egy….-Káosz urának íjásza tátott szájjal megdermedve ült az asztalnál.
A többiek meglepetten néztek rám. A hatás pont az volt mire számítottam, tudtam most gyönyörű alakom és csodálatos illatom kevés lesz ahhoz, hogy meggyőzzem őket. A szörnyű emlékek bennük is mély nyomot hagytak, ezért volt szükség erre a kis bemutatóra.
- Ez igen, mennyi ideig tart a varázslat? - kérdezte Ombre.
- Az attól függ mennyire ellenálló a szervezete, tapasztalataim alapján akár eltarthat 10-15 minutumig is.
- Engem meggyőztél. – Mondta komoran a mindig szótlan Farid – Sőt nekem is van egy ötletem, találtam egy receptet az akadémián mely segítségével, igaz csak egy nap erejéig, de pontosabban tudok célozni. Talán így sikerülhet már távolról sebet ejtenünk a királyon.
- Jó legyen, kaptok tőlem még egy esélyt, de ez az utolsó, mert ezen a szinten nem vár már semmi izgalom. Költözök tovább, amint lehet. - csatlakozott Ombre
- Akkor már csak dermedt barátunkra kell várnunk, de szerintem őt győztem meg leghamarabb…
Egy korsó sör mellett megállapodtuk, hogy holnap korán reggel találkozunk a berobbantott folyosó bejáratánál.
Reggel mire odaérsz Farid már ott várakozik és tisztogatja íját.
- Hoztam neked valamit, amivel még tovább tudod növelni az esélyt, hogy eltaláld azt a fertelmes szörnyeteget – mondod
- Mutasd gyorsan.
- Ezeket még tegnap találtam régészkedés során, de nem akartam a többiek előtt mondani, nehogy féltékenyek legyenek rád.
- Hmm igen kétségtelen ezek sólyom relikviák. Köszönöm miként hálálhatnám meg. – mosolyodik el Farid.
- Ne reménykedj nem vagy az esetem, csupán a kaland sikeressége kedvéért ajánlottam fel. Hálád jeléül elég, ha kellő pillanatban nem tévesztesz célt.
Farid ezek után felvette az új relikviákat és mire befejezte az öltözködést a többiek is megérkeztek.
- Indulhatunk?- kérdeztem
Néma bólintás volt a válasz. Ezzel megindultunk a bejárat felé. Miután átpréseltük magunkat a nyíláson egy hatalmas sötét csarnokba találtuk magunkat, persze milgandját mindenki hozta magával, így nem okoz gondot a tájékozódás a sötétben. Igaz másodjára jártunk itt, de még mindig magával ragadt az a gyönyörűen kifaragott alagút. Több száz galetki munkáját dicséri ez az alagút és mégis oly egységesen kialakított, mintha egy óriás vájta volna.
Álmélkodásomat csatazaj zavarta meg, mire feleszméltem már két torzszülött a földön hevert. Farid és Káosz urának íjásza hatalmas nyílpuskájukkal leterítették őket. Rúnákat rajzoltam a levegőben és még mielőtt az előre rohanó Ombre odaért volna a torzszülötthöz megdermeszted azt. Ombre dühödve ront ellenfelére és mire Farid odaér rég végzett áldozatával.
- Látom megmutattad Káosz urának íjászának is miként főzhet olyan italt.
- Természetesen egy a célunk nincs miért titkolózzak- mondta Farid
- Teljesen meggyőztél, semmi ellenállást nem tanúsított ez a mocskos torzszülött, de remélem emlékeztek ezek a férgek legutóbb se jelentettek problémát, ne bízzátok el magatokat, a cél továbbra is a király skalpja. Legyetek résen, nem hibázhatunk. - mondta Ombre
Tovább haladtuk előre a sötét járatban, nemsokára megpillantottuk a romos kastélyt melyben a király lakik. Megálltuk egy pillanatra a bejárat előtt, majd eltökélten beléptünk.
Egy tükrökkel kirakott teremben találtuk magunkat. A többségük törött, de van egy óriási a bejárattal szemben, mely teljesen ép. Egyszer csak villogó fények töltik be a termet és a hatalmas tükörből a képmásaink kezdenek rohanni felénk. Kissé megijedtük ugyan, de előző túránkból tudtuk, ez csupán illúzió. Káosz urának íjásza mérgesen lépett a tükör elé és egy határozott mozdulattal betörte azt. A teremből lépcsők vezettek fel az emeletre, Farid haladt elől és rutinosan lépkedte át a csapdákat rejtő lépcsőfokokat, mi követtűk őt. Már majdnem felértünk mikor megbotlottam egy repedésből kiálló gyökérben és ráestem az egyik csapdát beindító lépcsőfokra. Jeges szellő söpört végig a termen majd a lépcső feletti plafonból lángnyelvek csapódtak ki. Hatalmas káromkodás közepette jutottunk fel az emeletre. Fent heves bocsánatkérések közepette felajánlottam, hogy bekenem őket gyógyító kenőccsel. Miután végeztem saját sebeim bekenésével is tovább indultuk. Az emeleten egy hosszú folyosón haladtuk végig, mely végén egy hatalmas kapu van. A kapu mellett egy kis táblán több gomb és tárcsa található. Legutóbb ugyan rájöttünk miként kell ezeket forgatni, nyomogatni, hogy tovább mehessünk, de most ennek ellenére is beletelt egy kis időbe mire rájöttünk mi a megoldás. Lehet, hogy ezek a torzszülöttek nem is olyan ostobák és változtattak a zár kódján. Ezen töprengve léptem be az ajtón mely mögött a megszokott látvány fogad: egy hatalmas fekvő hordó teli éles kiálló pengékkel, mely körbe-körbe forog. Tudtuk, hogy a hordó túloldalán van egy kar mellyel meg lehet álltinai, mert legutóbb itt jártakkor Ombrénak sikerült átjutnia és meghúzva a kart mi is tovább tudtunk haladni. Most is Ombre lépet elő és indult a hordó felé határozott léptekkel. Néhány pillanatnyi koncentrálás után Ombre megindult és néhány kisebb karcolással át is ért a túloldalra. A kar meghúzása után mi is átértünk és megpillantottuk a folyosó végén a hatalmas démoni pofákkal díszített ébenfa ajtót. A hideg végigfutott a hátunkon és nem csak a látványtól, hanem a bent ránk váró borzalomtól is.
Beléptünk az ajtón és megpillantottuk a hatalmas trónján terpeszkedő a kaszás királyt. Három szolgája azonnal felénk indult. A király felállt trónjáról és egy bődületest ordított. Reszketés lett rajtatunk úrrá, éreztem, hogy valami félelem mágiát használt a király. Fogaimat összeszorítva ellenálltam a kísértésnek, hogy el ne meneküljek. Döbbenetből az szakított ki, hogy hallottam Farid íjának pendülését és utána rögtön süvített a másik is. Ismét ordított a király, de most már fájdalmában, mikor beléje csapódott a két íjvesző. A király megroggyant egy pillanatra, de vörösen izzó szemekkel az íjászok felé rohant. Gyorsan mormolni kezdtem a megtanult varázsszavakat, de kissé félresikerült a varázslat mivel a király meg, se állt egy pillanatra sem. Mintha lepattant volna a varázslat, és tényleg lepattant, de továbbcsúszva az egyik kaszást dermesztette meg. Ombre ekkor ért oda első ellenfeléhez, villámokat szórt ellenfele képébe, így megvakulva csapkodott csak tovább, de így is sikerült sebet ejtenie Ombrén, de korántsem akkorát, mint legutóbb. Éreztem, hogy testem átjárja a mágikus energia így újabb varázslat kántálásába kezdtem. Most már meg se próbáltam a királyt megcélozni tudtam kicsit alábecsültem az ellenfelem. Úgy tűnt Ombre kissé szorult helyzetbe került, mintha valami természetellenes öregedésen ment volna keresztül, így ellenfelét választottam célpontul. Ombre nem habozott egy határozott mozdulattal elvágta áldozata torkát. Ekkor ért oda a kaszás király és még mozgásképes szolgája az íjászokhoz. Gyorsan folytattam a már rutinból mormolt varázsszavak ismételgetését, de mielőtt épp befejeztem volna láttam összecsuklani Káosz urának íjászát, teste dermedten dőlt el. Ez annyira kizökkentett, hogy elrontottam a varázslat befejezését. A kaszás király is odaért ellenfeléhez, Faridhoz. A király szinte átölelte hatalmas csápjaival Faridot, de mindezt vesztére tette, mert Farid hatalmas tüskéi megadták neki a kegyelemdöfést. A király érintése ugyan megdermesztette őt, de tudtam, ahogy Farid arcára fagyott mosolyon látszott ő is tudja, hogy ez csak átmeneti állapot, viszont a király halott és ez megpecsételte a csata sorsát. Maradék varázsenergiámat összeszedve még megpróbálkoztam az utolsó mozgó ellenfelet megbénítani. Ezt ő is észrevehette, mert felém kezdett rohanni. Egy halvány mosoly futott át arcomon-e szánalmas torzszülött végső próbálkozását látva. Dermedten esett orra a lendülettől, mikor befejeztem a varázst. Így már a két dermedt ellenfél nem okozott gondot, Ombréval megosztozva vágtuk el a dermedt kaszások torkát. Mire befejeztük már Faridról is lefoszlott a dermedtség, de a mosoly továbbra is ott ragadt az arcán. Igen megcsináltuk a király halott, de barátunk elvesztése komorrá festette az ünneplést. Körégyűltünk és imát akartunk mondani lelkéért mikor Farid felhorkant:- Hisz még lélegzik.
Mormolni kezdett és látszott, ahogy kezéből az energia kezd sugározni a másik testbe.
- Túléli –kérdeztem
- Elég erős a szervezete, túl fogja élni csak hagyjuk kicsit pihenni. Addig kutassuk át a szobát. –Mondta Farid
Átkutattuk az egész szobát, de egy ládán kívül mást nem találtunk, igaz az kárpótolt minket mindenért. Teli volt ékszerekkel és csillogó drágakövekkel. Szépen elosztottuk négy felé a zsákmányt és közben megvitattuk a csata részleteit. Hosszas vitatkozásba kezdtünk ki miként élte meg a csatát, ki milyen mértékben vette ki a részét a harcból, de ez csupán a megkönnyebbülés hatása volt, önfeledten civakodtunk, mint még lárva korunkban. A heves vitatkozásra Káosz urának íjásza is magához tért és kissé kábultan ugyan, de felénk vánszorgott.
- Mi történt velem?- kérdezte fejét fogva.
- Majd egy korsó sör mellett elmeséljük a Vidám Hullamosóba – nevettünk hangosan és indultunk az említett irányba.
Hát így végződött kalandunk. A tanulság talán annyi, hogy bízz az ősi mondások erejében. Jegyezd meg: sárkány ellen sárkányfű | | |
|
